A megelőzés fontossága


Az egészségmegőrzés és egészségvédelem korunk egyik legfontosabb feladata. A lakosság tömeges migrációja, az iparosítás napról napra változó mesterséges környezete, a városok robbanásszerű fejlődése és a környezeti ártalmak halmozódása nyomán az igények és gondok koncentráltan, tömegesen jelentkeznek. Mindezek következtében a társadalmi-biológiai egyensúly megőrzése halaszthatatlan szociálpolitikai feladattá lépett elő.
A magyar lakosság egészségi állapota az elmúlt három évtizedben drámai mértékben romlott. Egyértelműen súlyosbítja a lakosság egészségügyi kilátásait az ország megváltozott gazdasági struktúrája, a munkanélküliség, a reáljövedelmek csökkenése, a lakosság széles rétegeit érintő elszegényedés. Mégis azt támasztják alá a hazai és nemzetközi tapasztalatok, hogy van esély az egészségvédelemre.
Az egészséges életmód kialakításának célja a lakosság egészségi állapotának hosszú távú javítása. Mivel az életmód szokásokon alapul, és ezek megváltoztatása éveket, gyakran évtizedeket vesz igénybe, semmilyen program nem képes egyik napról a másikra látványos eredményeket felmutatni. Amennyiben sikerül bizonyos kedvező viselkedési elemeket beépíteni az emberek nagyobb részének életvitelébe, ennek egészségre gyakorolt hatása csak egy-két évtized múltán fog megjelenni az egészségi állapot általános javulásában.

A megoldás

A megoldás általában a rendszeres fizikai aktivitásban és a megfelelő táplálkozásban rejlik. A legtöbb fiatal táplálkozási szokása borzalmasnak nevezhető: magas feldolgozottságú ételek, hamburgerek, cukros, savas üdítők, rengeteg szénhidrát, kevés zöldség, kevés gyümölcs. A helyzetet még tovább rontja az egyre több fiatal dohányos és hétvégente nagy mennyiségű alkoholt fogyasztó fiatalok képe.
A vérnyomás értéke kb. 20%-kal csökkenthető lenne, tehát az esetek igen nagy hányadában a gyógyszeres kezelés elkerülhető lehetne.Az alkohol bevitt mennyisége férfiakban nem haladhatja meg a napi 30g-ot, nőkben pedig a 20 g-ot. Úgyhogy tessék vigyázni a sörözéssel! Egy korsó könnyű, világos sör kb. 30g alkoholt tartalmaz.
A só fogyasztás tekintetében sem célszerű túllépni a 6g-ot, ami a fent említett étrend mellet legalább 17g-nak felel meg.
Emellett naponta 5-ször kellene zöldséget enni és kétszer gyümölcsöt. Megvan ez Önnek vagy gyermekének?
Ha nincs, akkor éppen itt az ideje a savas üdítők helyett Green Gold algaitalokat iszogatni, naponta zöldséget és gyümölcsöt enni és ezenfelül magas rosttartalmú, teljes kiőrlésű kenyeret fogyasztani olíva olajjal ízesítve, paprikával, paradicsommal. Sózni pedig mértékkel.
Hetente legalább egyszer érdemes halat, és minden nap valamilyen zöld színű főzeléket (spenót, borsó, sóska, brokkoli, stb.) fogyasztani.
A cukor és a mesterséges édesítők kerülendők, kevés méz megengedhető.
Mozogni pedig naponta legalább egy órát kell!

A japánok hosszú életének titka

Bár sokat dolgoznak, kevés a szabadságuk és szűk lakásokban élnek, a japánok születéskor várható élettartama az elmúlt nyolcvan évben csaknem megduplázódott. Hogy mi a szigetország lakóinak titka? A könnyű étrend, a képzettség és a társas kapcsolatok ápolása.
Nyolcvan év felett is életerősek és egészségesek, így nem csoda, hogy a japán nyugdíjasok nagy része aktívan tölti napjait.
A statisztikák bámulatba ejtőek: míg 1935-ben a születéskor várható élettartam még csak 45 év volt, 1950-re ez a szám 60 évre ugrott, jelenleg pedig a férfiak esetében 78 év, nők esetében pedig 85 év. (Hazánkban mindkét érték körülbelül tíz évvel alacsonyabb.)
A száz év felettiek száma az elmúlt öt évben megduplázódott – ma már több mint 20 ezer száz év feletti él a szigetországban.
Mivel magyarázható a jelenség? A legtöbb teoretikus az alacsony zsírtartalmú étrend (hal, rizs, szója ételek – pl. tofu) előnyeit hangsúlyozza. A japánok rengeteg tengerből származó élelmiszert fogyasztanak, csak algából fejenként évente 10 kg-t.
A szakemberek többek között a sófogyasztás csökkentésére bíztatják a lakosságot (a jelenlegi napi 13,5 grammról 10 grammra), illetve napi rendszeres testmozgásra ösztönöznek, különböző sétatávokat meghatározva az egyes korosztályoknak.
A helyi hatóságok emellett a rendszeres szűrővizsgálatok jelentőségét is hangsúlyozzák. A szűrővizsgálatoknak köszönhető egyébként, hogy a hatvanas években még vezető haláloknak számító gyomorrákot mára sikerült jelentősen visszaszorítani. Ezen a téren hatalmas különbség van a keleti és nyugati felfogás között: míg mi a gyógyításra, ők a megelőzésre helyezik a hangsúlyt.

Equador

Ecuadorban, a perui határtól nem messze, 160 kilométerre a Csendes-óceántól, 1400 méter magasan élik igen hosszúra nyúló életüket a vilcabambaiak. Aki pár hetet közöttük tölt, azon kapja magát, hogy nemigen gondol az evésre. A világ legtermészetesebb módján szednek le egy gyümölcsöt a fáról és fogyasztják el ott helyben. Nem főzik vagy sütögetik sem a zöldségeket, sem a gyümölcsöket. Keveset esznek, legfeljebb 1200-2000 kalóriát naponta. Egyszerűen más dolgokat tartanak fontosnak. Cserébe sokáig élnek.
Rengeteget mozognak.
Naponta harminc kilométereket gyalogolnak hegyvidéken, súlyos terhekkel… majd levezetésül éjszakába nyúlóan táncolnak, énekelnek. Másnap pedig kezdik az egészet előröl.
A fáradékonyság, a stressz ismeretlen számukra.
Kiderült, hogy a vilcabambaiak nagyon keveset esznek. Húst nem vagy nagyon ritkán, tejtermékeket, tojást, vajat, cukrot, finomított lisztet soha. Édességnek csak gyümölcsöt. Viszont rengeteg gabonát fogyasztanak, a leggyakoribbak: kukorica, quinoa, búza, árpa. De mindent csak frissen őrölve.
A zsírt az avokádóból és a mogyorófélékből pótolják. A fehérjebevitel extrém alacsony.
Ma egy testépítő legtöbbször 200-400 gramm fehérjét visz be kúraszerűen. Ettől ugyan szép nagy izmok telepednek az emberre, de hasznavehetetlenek. Csak szépek. És még ez is kérdéses. Vilcabambán az emberek napi 30 gramm fehérjénél nem esznek többet.
A vilcabambaiak rendelkeznek egyfajta természetes mértékletességgel, amivel a nyugati ember csak igen ritkán. Azért esznek, hogy éljenek, mi azért élünk, hogy együnk – tisztelet a kivételnek.
Mi, nyugatiak sokszor természetesnek vesszük, ha megbetegszünk. Nem ritka, hogy az orvos már egy negyven éves embernek is azt mondja, hogy fájdalma, szenvedése a korral jár.  Vilcabambán senki nem veszi természetesnek a betegségeket – még kilencven évesen sem. Tartásuk száz évesen is egyenes, nem kopaszodnak, a fogsoruk ép.

A megoldás tehát a kezünkben van, csak élnünk kell

-          helyes táplálkozás
-          elegendő mozgás
-          megfelelő mentális állapot
-          kevés stressz
-          több szabadidő

Szóljon hozzá