Egyre több vegyi anyag


A több, olcsóbb és gyorsabb termelés érdekében egyre több mérget és vegyi anyagot kell felhasználni. Több mint 8000 adalék (színezék, ízfokozó, tartósítószer) van ma forgalomban. A vegyi anyagok már mindenütt körülvesznek minket, a földben, vízben, levegőben.
Nézzünk néhány példát arra, hogy ennek következtében milyen egészségkárosító körülményekkel is kell szembenéznünk.

Élelmiszerszennyezettség

Élelmiszeradalékok, melyek az élelmiszereinkbe szándékosan bejuttatott vegyi anyagok. A II. Világháború után a globális tőke rájött a mezőgazdaságban rejlő lehetőségekre, és a mezőgazdaság iparszerű térhódításába az élelmiszeripar is bekapcsolódott. Mivel a gyors és tömeges előállítási módszerek az élelmiszerek minőségének és fogyaszthatóságának a rovására mentek, megjelent az adalékanyag ipar, mely gigászi mennyiségen kezdte el gyártani a különböző élelmiszeradalékokat, hogy egyáltalán ehetővé és eladhatóvá tegye a bonyolult feldolgozási fázisokon áteső élelmiszereket. Minél több feldolgozási fázison megy át egy alapanyag, annál több benne a különféle adalék.

Ezek az élelmiszeradalékok a hírhedt “E” betűkkel és a hozzájuk tartozó számmal jelölt szerek, mint az ízfokozók, színfokozók, aromák, emulgeáló szerek, antioxidánsok, állományjavítók, sűrítőanyagok, édesítők, tartósítószerek, stb. Java köztudottan káros, azaz rákkeltők és allergiákat okoznak, vagy épp az emésztőrendszerünket kezdik ki.
Jól megfigyelhető, hogy egyre több allergiás beteg bukkant elő a színesebbnél színesebb élelmiszeradalékok és egyre tetszetősebb étel kreálmányok, illetve gyorséttermi láncolatok megjelenésével egy időben.
A ma már szinte minden élelmiszerben megtalálható tartósítószerek feladata az, hogy minél tovább eltartsák az élelmiszert, pontosabban, hogy ne engedjék azt lebomlani. Ezzel szemben az emésztés szerepe pedig az, hogy minél hamarabb lebontsa és feldolgozza a táplálékot. Itt egy óriási ellentéttel állunk szemben, nem kis nehézséget okozva a gyomornak és bélrendszernek! A tartósítók elpusztítják a testünkben található vitaminokat, gátolják az életfontosságú enzimek tevékenységét, roncsolják a fehérjéket, az idegrendszert, és allergizáló hatásuk miatt fejfájást, allergiás, asztmás rohamokat idézhetnek elő.

Ipari és háztartási vegyszerek

Talán ebbe a kategóriába tartozik a létező legtöbb méreg- és vegyszerféleség és szinte lehetetlen teljes képet adni erről a területről. 1930 és 2000 között az emberiség szerves vegyszer termelése évi 1millió tonnáról 400millió tonnára növekedett és a jelenleg használatban lévő több tízezer vegyszernek csupán a 13%-14%-át vizsgálták meg alaposan, azaz a kereskedelemben és mindennapi használatban levő vegyi anyagok döntő többségét sosem vizsgálták meg kellőképpen emberi és környezeti biztonsági szempontból!

Parfűmök és illatanyagok

Mostanában egyre elterjedtebbé vált, hogy a termékek többsége hozzáadott illatanyagokkal jelenjen meg. A ruháktól kezdve, a tisztító-és mosószereken keresztül, egészen a gyerekjátékokig a mesterséges illatanyagok mindenütt jelen vannak. A közvetlenül a bőrfelületre (nyakra, mellkasra, csuklóra stb.) vagy akár a ruhára fújt divatos parfümök szintén több kárt okoznak nekünk mint mi azt gondolnánk, az autó illatosítók és az egyre népszerűbb otthoni légfrissítők térhódításáról már nem is beszélve.
Akárhogy is szépítjük, ezek mind le-nem-bomló, a szervezetben felhalmozódó, emberre veszélyes vegyszerek, melyeket mi nap mint nap akarva-akaratlanul belélegzünk, elfogyasztunk, továbbá a bőrünkön keresztül felitatunk.

Kozmetikumok, tisztító és tisztálkodószerek

Nem csak a levegőből és az élelmiszerekből vesszük fel a szennyeződéseket és a mérgező anyagokat. Sajnos a bőrünket sem kíméljük a veszélyes anyagoktól! Csaknem az összes fürdőszobai tisztálkodó-és tisztítószert kivághatnánk a kukába, hisz a kozmetikai termékek, mint a samponok, tusfürdők, krémek szinte 100%-ban mesterséges vegyi anyagok, és szinte mindegyikük tartalmaz parfümöt, baktériumölő hatóanyagot, oldószert, kozmetikai tartósítószert és így tovább. Ezek a szerek elég nehezen bomlanak le, és a testbe bekerülve allergiát okozhatnak, rombolják a bőr természetes savköpenyét, károsítják a májat vagy komoly elváltozásokat idézhetnek elő az endokrin rendszerben. Mivel az ilyen kémiai anyagoknak általában kicsi a molekulasúlyuk, így a bőrön keresztül gyorsan a szervezetbe jutnak, ahonnan a vérkeringés elszállítja őket a létfontosságú szervekhez, hogy ott komoly károkat okozhassanak.

Levegőszennyezettség

Nagyvárosok lakói között ma már a megbetegedések egy részét a levegő rossz minősége okozza. A magyarországi statisztikák szerint minden 17. haláleset és minden 24. rokkantság a légszennyezés következménye. Gyárak, üzemek milliói folyamatosan ontják a levegőbe a mérgező gázokat és füstöket, melyeket a légáramlatok a Föld minden pontjára eljuttatnak, és amelyek az esővel a talajba is bemosódnak. A légszennyeződés városról városra és országról országra terjed, nem ismer politikai határokat. Ez egy globális probléma. A fekete hóesést vagy savas esőt okozó szennyeződést gyakran más országban bocsátják a levegőbe, mint ahol az később a problémát okozza. A gépkocsik a benzin vagy a gázolaj elégetése nyomán jelentős mennyiségű nehézfémet, szén-dioxidot, szén-monoxidot, kén-dioxidot és nitrogén-oxidot juttatnak a levegőbe. A kipufogó gázok egészség károsító hatása közismert. A szén-monoxid például megakadályozza a vér oxigénszállító munkáját. A nitrogén-oxidok légzőszervi megbetegedéseket, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását okozzák. A levegőbe juttatott vegyi anyagok előszeretettel tapadnak a lebegő vagy szálló porhoz, amelyek így légzőszervi megbetegedéseket válthatnak ki. Bizonyosak pedig (pl. azbeszt tartalmú por) növelik a daganatos megbetegedések kockázatát. A porszennyezés mellett több más egészségkárosító anyag is nagy mennyiségben található a Budapesthez hasonló nagyvárosok levegőjében. A legfőbb gond ezekkel az anyagokkal, hogy megsokszorozzák egymás káros hatását a szervezetünkre.

Ivóvízszennyezettség

Nézzük meg ivóvizeinket és azok szennyezettségi fokát, hiszen oda szintén mérgező anyagok kerülnek be. Több millió tonna hulladékot (olajat, háztartási hulladékokat, az ipari üzemekből származó vegyi szennyező anyagokat, mosószer és növényvédő szer maradványokat és gyógyszereket) öntünk a patakokba, folyókba és a tavainkba. Erős aggodalomra ad okot, hogy városaink ivóvizéből is kimutatták ezeket a vegyi anyagokat. Ráadásul általában nemhogy megtisztítanák ivóvizeinket ezektől a láthatatlan káros vegyi maradványoktól, hanem még mérgező anyagokat is adagolnak hozzájuk, mint pl.: klórt és ehhez hasonló fertőtlenítőket. A klór kölcsönhatásba léphet a vízben lévő egyéb vegyi szennyeződésekkel, és az májrákot okozó kloroformmá alakulhat ezáltal. Tény, hogy ivóvizeinket több ezer vegyi anyag szennyezi! Egy átlagos víztisztító üzem mintegy 30- 40 vegyi anyag jelenlétét képes vizsgálni és ennek is nagyjából csak a felét képes kiszűrni. Sajnálatos módon nincs rá lehetőség hazánkban, hogy kimutassák ezeket az anyagokat, és ily módon azok nem léteznek.
Mind a csapvízhez, mind az ásványvízhez tudatosan hozzáadott fluor a közhiedelemmel ellentétben mérgező, egy halogén. Bár a fluor szinte minden természetes élelmiszerben előfordul, a kémiai folyamatok által nyert anyag az emberi szervezetben egészen más hatást mutat, mint természetes környezetébe ágyazva. Fluoridok felvétele allergiákhoz, szívizomsérülésekhez, csont elváltozásokhoz, daganatos megbetegedésekhez vezet. A fluort egyébként már több európai országban betiltották, Magyarországon azonban még nem.

Sugárzás

Életünk során napi szinten hat ránk valamilyen fajta káros sugárzás. A sugárzás egy elég alattomos dolog, nem látjuk, nem halljuk, nem érezzük, ennek ellenére mégis mindent átjár. Több fajtája is létezik, de java részük kifejezetten negatívan hat az élő organizmusokra! Lévén egyszerre hullámhossz és részecske a káros, azaz ionizáló sugárzás a méreganyagokhoz hasonlóan szintén felhalmozódik a szervezetben komoly egészségügyi problémákat okozva ezzel. Így a bennünket ért radioaktív szennyeződések vagy a röntgensugarak hatásai nem múlnak el nyomtalanul, és a lebomlásuk is csak hosszú idő után, akár évtizedek múlva történik meg, miközben halmozódva egyre nagyobb pusztítást végeznek szervezetünkben.

Szóljon hozzá