Gyógyhatású összetevők


Gyógyhatású összetevők

Számtalan gyógyhatású összetevője van a spirulinának és a chlorellának ,- ha mindet felsorolnánk, egy egész méternyi könyvespolcot töltenénk meg az erről írt könyvekkel. Ezért itt és most azokra A-vitaminokra és egyéb olyan hatóanyagokra szorítko­zunk, melyek az ásványanyagoknál és nyomelemeknél kevésbé ismer­tek, de nem kevésbé hatásosak.

A-vitamin – a bőrnek és a szemnek

A látásban az A-vitaminnak kulcsfon­tosságú szerepe van, de gondoskodik a bőr, a nyálkahártyák, a porcok kép­zéséről és növekedéséről is. Ugyan­akkor részt vesz a sejtek reprodukci­ós képességének alakításában és a tesztoszteron képzésében.

E-vitamin – az anyagcsere gazdája

Az E-vitamin, éppúgy, mint az A- és a C-vitamin a leglényegesebb antio­xidánsok közé tartozik. A sejtmembránon „ül’ és az egész sejtet védi a szabad gyököktől, me­lyek sokféle betegség, többek között a rák okozói.
A zsírháztartás sem tud megfelelően működni E-vitamin nélkül: minden elraktározott zsír, membránzsír és zsírprotein az E-vitamin segítségével képes lebomlani. Fontos kisegítő sze­repet játszik még a fehérje háztartás­ban, támogatja az immunrendszert és megakadályozza a vérlemezkék csomósodását.

B1-vitamin – a szív és a keringési rendszer őre

Létfontosságú és az egész testben jelen van – szerveinkben, csontvá­zunkban és izomzatunkban egyaránt. A B1-vitamin koenzimként központi szerepet játszik a szénhidrát- és az anyagcsere-háztartás alakításában. Abban is segít, hogy testünk az élel­miszerekből energiát tudjon nyerni.

B2-vitamin – a fittness vitaminja

A B2 vitaminkomplex: ribofla­vint, folsavat és pantoténsavat tartalmaz. Mindezek az össze­tevők együttesen, koenzimként, a protein- és energia-háztartás alakításáért felelősek. Ezen fe­lül az idegrendszer specifikus hormonjait is ellenőrzik.

B3-vitamin – az idegrendszerért

B3-vitamint (Niacin) fehérjedús élel­miszerekből, teljes kiőrlésű készít­ményekből, zöldségekből és gyümöl­csökből nyeri szervezetünk. Központi feladata az anyagcsere. Ezenkívül antioxidáns-hatása van és az enzim­szintű folyamatokért is felel, lényeges szerepe van a bőr, az izmok és az idegek regenerálódásában.

B6-vitamin – a mindenes

A B6-vitamin többek között az ami­nosavakat aktiválja, támogatja az immunrendszert és befolyásolja a vérkeringést. A beleken keresztül szí­vódik fel, innen a vérkeringés útján jut el a különböző szerveinkhez és az izomzathoz. Hogy a B6-vitamint fel tudja szívni a szervezet, a B2-vitamin jelenlétére is van szükség.

B12-vitamin – az építőmester

A B12-vitamin elősegíti a vörösvér­testek képződését, lényeges szere­pet játszik a fehérjeháztartásban és az idegrendszer működésében. Gon­doskodik a sejtek növekedéséről, a sejtosztódásról és támogatja a nyál­kahártyák regenerálódását.

Másodlagos növényi alkotóelemek

A másodlagos növényi alkotóelemek gyógyászati szempontból rendkívül hatékonyak. Segítenek a rák kialaku­lásának megelőzésében, a vér mé­regtelenítésében, megelőzik a test­ben a gyulladásos folyamatok kiala­kulását és támogatják az emésztést.

Phycocyanin

A phycocyaninok antioxidánsok és ezzel egyértelműen gyökfogók. Re­actív molekulaként befogják a szervezetben jelenlévő szabadgyököket, és képesek ártalmatlanná tenni azokat. Ellentétben a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és olyan nyomelemekkel, mint a polyphenol a phycocyanin nem tartozik az emberi szervezet nélkülöz­hetetlen alkotóelemei közé, azonban biológiai vegyértékénél fogva mégis nélkülözhetetlennek tűnik. Kiemelke­dik a fertőzések, gyulladások, illetve a rák kialakulásának megelőzésében játszott szerepe.
De a phycocyanidok új vérsejtek kép­zését is elősegítik. Ez hogyan lehet­séges? A spirulina kékeszöld. Ezt a színt a klorofillen kívül, elsősorban egy polypeptidnek, a phycocyanin­nak, köszönheti. Kutatások bizonyít­ják, hogy ez az anyag képes a gerinc­velőben található őssejteket pozitívan stimulálni.
Háttér: Csak teljesen egészséges őssejtek képesek korlátlan osztó­dásra. Ezek az őssejtek a fehér- és vörösvérsejtek képzéséért is felelő­sek. Ily módon komoly szerepük van abban, hogy az ember immunrend­szere megfelelően működjön. Kínai kutatásokban leírták, hogy a phycoci­anin oly módon fokozza a vérképzést, hogy utánozza az eryothropoetint. Az erythropoetin, röviden EPO, a ge­rincvelőben található, vörösvértestek képzését és fejlődését támogató hor­mon. Az erythropoetint napjainkban már mesterségesen is képesek előál­lítani. Ez a készítmény a kerékpáros sportban, mint doppingszer híresült el.
Kínai kutatók azt állítják, hogy a phycocyanin még akkor is szabályozza fehérvértestek képzését, amikor az őssejtek kémiai mérgek vagy például radioaktív su­gárzás miatt már egyértelműen sé­rültek. Ennek alapján vetették be a spirulinát Ukrajnában sugárfertőzöt­tek kezelésében, miután 1986. április 26-án Csernobilban a békés atom­~felhasználás legszörnyűbb kataszt­rófája bekövetkezett. A reaktormag felrobbant és a radioaktív sugárzás, elsősorban a cézium 137 és a jód 131 izotóp szétterjedt és végzetes sugár­fertőzést okozott az ukrán lakosság jelentős hányadában. Az áldozatok őssejtjei oly mértékben sérültek, hogy a mai napig túlságosan kevés fehér­ és vörösvértestet képez az immun­rendszerük. Már hat héttel a spirulina adagolásának kezdete után mérhető terápiás sikerekről számoltak be.

Protease-Inhibitoren

A fehérjeemésztésben játszanak fon­tos szerepet. Védelmet nyújtanak a rákkal szemben, szabályozzák a vér­cukorszintet, és csillapítják a gyulla­dos folyamatokat.

Aminosavak – az anyagcsere urai

Napjainkban 22 féle aminosavat kü­lönböztetünk meg, melyek mindegyi­ke döntő szerepet játszik az emberi szervezet működésében és felépí­tésében. Az aminosavaknak a felét a szervezet képes előállítani, a másik felét, melyek alapvetőek, tehát létfon­tosságúak, viszont csak a naponta elfogyasztott élelmiszerek útján tudja magához venni. A szervezetnek ami­nosavakra többek között a hormon­háztartásban, az antitest- és vérkép­zésben, az enzimháztartásban és a kötőszöveteknél van szüksége. Az aminosavak állati vagy növényi fehér­jékben találhatók, melyeket az ember a táplálkozás során fogyaszt el. Le­egyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy bélrendszerünk ezeket a fehérjéket egyes aminosav-részekre bontja. A test sejtjeiben, egészen pontosan a sejtmembránban, a riboszómában, alakítja át testünk egy rendkívül körül­ményes eljárás, a bioszintézis, során az aminosavakat saját fehérjévé. Ezt folyamatot a sejtmag, az un. desoxyribonukleisav (DNS) irányítja.

Az aminosav-hiány fehérjehiányt jelent!

Annyiben a szervezet nem jut elegendő fehérjéhez, a teljesítőképesség csökkenéséhez vezet. Ez nemcsak az erőnlétet és kitartást jelenti, hanem a szaporodásra való képességet is. A fehérjehiány gyorsítja az öregedést, gyengíti az immunrendszert és esen­dővé tesz a fertőzésekkel szemben. Túlzott fehérjehiány akár kötőszöveti ödémák (folyadéklerakódás) kialaku­lását is okozhatja.

Fehérjék

A fehérjéket proteinnek is szokás ne­vezni. Minden élőlény egyik legfon­tosabb építőeleme. Aminosavakból állnak, melyet az emberi szervezet példának okáért, mint a bio-protein szintézisének alapanyagát haszno­sítja. Testünkben a legtöbb fehérje enzimként üzemel.

Enzimek – az élet alapja

Enzimek nélkül nem működik az anyagcsere. Vitaminokkal, nyomele­mekkel és ásványi anyagokkal bio­katalizátorként segítik a szervezet minden biokémiai reakcióját. Ez azt jelenti, hogy felgyorsítják azt a sebes­séget, amivel bizonyos anyagcsere folyamatok lezajlanak, anélkül, hogy erre több energiát használnának, mint a nem katalizált reakcióknál. Ezáltal az anyagcsere-reakciókat na­gyon gyorssá és energiatakarékossá teszik.
Az enzimek felújítják az elhasználó­dott vagy megöregedett sejteket, az élelmiszereket energiává és sejtépítő részecskékre alakítják át, megsem­misítik a környezetünkből testünkbe vándorolt méreganyagokat, továbbá védenek minket a vírusok és baktéri­umok támadásával szemben.

Szóljon hozzá